77 intézmény közel 170 szakembere jött el arra a szakmai konferenciára, amelyet 2018. március 10-én a fejlesztő - nevelő oktatásról tartott az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Országos Egyesülete és a Kalocsai Nebuló EGYMI.

Csupor Zsolt Jánosné intézményvezető és Font Sándor országgyűlési képviselő után Sárosi Magdolna, a Bajai Tankerületi Központ igazgatója és Dr. Benczéné Csorba Margit, az EGYMI Egyesület elnöke is köszöntötte a résztvevőket.

Dr. Benczéné Csorba Margit elnök asszony köszöntőjében a konferencia hiánypótló jellegét emelte ki.  

Sárosi Magdolna igazgató asszony a tankerületben ellátott sajátos nevelési igényű tanulók minőségi ellátásáról beszélt.

Az első előadást Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese tartotta. A fejlesztő nevelés-oktatásról, mint köznevelési alapfeladatról beszélt. Elmondta, hogy SNI ellátásban közel 88 000 gyermek, tanuló vesz részt, ebből a Klebelsberg Központ fenntartásában lévő 70 intézményében, szegregált oktatás-nevelésben közel 38 000 tanuló, fejlesztő nevelés-oktatásban közel 2500 tanuló részesül. A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában a saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban, vagy otthoni ellátás keretében, illetve abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógypedagógia nagyon szép terület és egyben komoly szakmai kihívás is, amely nagy pszichés és fizikai megterheléssel jár, emellett arra a problémára is rámutatott, hogy nincs kellő elismertsége az itt folyó szakmai munkának. Hajnal Gabriella azt is elmondta, hogy a pedagógiai munkát segítők: gyógypedagógiai asszisztensek, ápolók elengedhetetlen szereplői a szakmai munka eredményességének.

Dr. Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékán helyettese, a „Súlyos-halmozottan fogyatékos tanuló, mint az iskola közösségének tagja” címmel tartott prezentációt az egybegyűlteknek. Arról a három kérdőíves kutatásról beszélt, amelyet 2015-2017 között végeztek a tanköteles korú súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulókról.

A kérdések a tanulók állapotára, támogatási szükségleteire, a fejlesztő nevelés-oktatás megvalósulására, a biztosított óraszámokra terjedtek ki, továbbá kitértek az iskolába szállítás módjára, az egyéni fejlesztés és az alacsonyabb óraszámok okaira és a szakember-ellátottságra.

A szakember elmondta, hogy a két tanév adatai alapján nőtt a napi rendszerességgel iskolába járó tanulók aránya, ám a tanulók több mint fele még mindig nem jár iskolába.

A napi bejárást az adatok szerint a szállítási nehézségek akadályozzák a leggyakrabban, ezt követi a szakember-hiány. Az iskolába nem járás további indoka, hogy a tanuló szociális intézményben él. Összességében a tanulók számára nem biztosított a törvényben előírt – legalább heti 20 óra - szolgáltatás fele sem. Dr. Márkus Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlő bánásmód elvét követve a tanuló állapota nem befolyásolhatja a számára törvényben előírt szolgáltatás mennyiségét. Ha a tanuló állapota súlyos, akkor indokoltabb lenne számára többletszolgáltatásokat biztosítani a heti 20 óra felett, állapota javítása érdekében. Magas arányban jelenik meg itt is az a szempont, hogy a szülők nem tudják iskoláztatni a gyermeküket, és a tanuló ezért kap a törvényben előírt 20 óránál alacsonyabb óraszámban fejlesztést.

A szakértői bizottság feladatairól a fejlesztő-nevelő oktatásban Mojzes Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bácskai Szakértői Bizottság tagintézmény vezetője beszélt. Rávilágított arra, hogy a vizsgálatok alkalmával a legfontosabb törekvéseik: a gyermek/tanuló központúság, a minőségi szolgáltatás, az igényekhez való igazítás.

A műhelybemutatók sorát a Református EGYMI Kiskunhalasi Tagintézménye kezdte. Először Molnár József, mutatta be az intézményükben folyó munkát, külön kitérve az Augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök, módszerek bemutatására. Ezt követően az intézmény terápiás és szabadidős lehetőségeiről tartott rövid tájékoztatót Huszta Renáta. Szabóné Csíkos Emőke, az intézmény egyik tanulójának édesanyja a gyermek iskolában történő fejlesztéséről, annak sikeréről beszélt.

Egy 8 éves, halmozottan sérült, autizmus spektrum zavarban érintett kislány esettanulmányán keresztül mutatta be a terítés folyamatának kialakítását a zalaegerszegi Nyitott Ház Óvoda, Általános Iskola Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola és EGYMI két munkatársa, majd a Kecskeméti EGYMI és Gyermekotthon Juhar Utcai Tagintézménye mutatkozott be a konferencia résztvevő előtt.

Dr. Tóthné Csöndör Csilla, a dombóvári Móra Ferenc Általános Iskola Fejlesztő Tagozatának munkatársa „Tágul a világ” címmel mutatta be egy tanulójuk, Zolika örömteli fejlődését.  

A konferencia zárásaként a Kalocsai Nebuló EGYMI pedagógusa, Dr. Bittmann Józsefné beszélt azokról az eredményekről, sikerekről, amelyet egy vak, értelmi- mozgásszervi- és beszédfogyatékos kisfiú, Dani fejlesztése során értek el kollegáival közösen.

Az alábbi Google Drive linken elérhetik a konferencián elhangzott előadások anyagait!

SHS Konferencia Kalocsa - előadások